https://drive.google.com/uc?export=download&id=1IdibHzOnLOz6seIM5FvKTTk7SkNs-wfRSemmilyen jel nem utalt rá, hogy korán fogok szülni. Mikor a gyerekvállalásra készültünk a férjemmel, mindennek utánanéztünk, és odafigyeltünk rá, hogy csökkentsük a kockázati tényezőket. Jó előre letettük a cigit mindketten, eljártam szűrővizsgálatokra, terhesvitamint szedtem, és figyeltem az étrendemre is. Ennek ellenére 34 hetes terhesen egy reggel mégis arra ébredtem, hogy magzatvízben úszik az ágyneműm, és összehúzódásaim vannak.

A férjem azonnal kórházba vitt, ahol megmondták, hogy már nincs visszaút, jön a baba, és megcsászároztak. A fiam nem lélegzett rendesen, ezért lélegeztették és inkubátorba tették: nem érhettem hozzá, nem szoptathattam.

A nővérek elmondták, hogy azzal tehetem érte a legtöbbet, ha a saját tejemet tudják neki adni szondán, ehhez pedig előbb le kell fejni a tejet, és hogy ha nem szeretném, hogy elapadjon a tejem, rendszeresen ki kell ürítenem a mellem, mert attól lesz több. Ezért egy ARDO Carum kórházi mellszívóval kezdtem fejni, és először nagyon furcsa és idegen volt, hogy egy tölcsért tesznek a mellemre, de hamar megszoktam. Először csak sűrű, sárgás folyadék jött a mellemből, és az is nagyon kevés volt, de azt mondták, hogy annak ilyennek kell lennie, később lesz csak „rendes tejem”, és hogy ez a sárgás folyadék segít a baba immunrendszerének kifejlődni, és nagyon kevés is elég belőle. Ezt odaadták a kisfiamnak, én pedig folytattam a fejést, és pár nap alatt egyre több tej jött, ami már szép fehér színű volt. De a mellbimbóm valamiért fájni kezdett.

Előtej (vagy kolosztrum): az érett anyatej termelésének kezdete előtt, már a terhesség harmadik trimeszterében az emlők először előtejet termelnek, mely sűrű és sárgás színű. Ez az anyag segít a babának felépíteni az immunrendszerét, ezért koraszülötteknél különösen nagy hangsúlyt kap az előtej szerepe.

Szóltam, hogy fáj a fejés, biztos voltam benne, hogy a gép okozta. Megnézték a tölcsért, amit a mellemre kell illeszteni, és egy kicsivel nagyobbra cserélték, azt mondták, nem jó a mérete, és azért fáj a mellbimbóm. Újra megpróbáltam fejni, és beállítottam a gépen az érzékeny mellekhez javasolt programot, a következő pár napban azt használtam. A nagyobb mérettől és a kíméletes programtól pár nap alatt meggyógyult a mellbimbóm.

Helyes tölcsérméret: a mellszívóval történő fejés sikerességének legfontosabb záloga, hogy a szívótölcsér mérete helyesen legyen kiválasztva. Ha jó a méret, akkor sem a mellbimbó, sem az udvara nem ér hozzá a tölcsér közepében lévő bimbócsatorna falához. A rossz méretválasztás nem hatékony, vagy fájdalmas fejéshez, illetve a bimbó sérüléséhez vezethet, ezért fontos fájdalom esetén először a tölcsér méretét ellenőrizni.

Pár nap múlva a fiam már jobban volt, és megengedték nekem, hogy az inkubátora mellett fejjek, és hozzá is érhettem, ettől nyugodtabbak lettünk mindketten, és könnyebben jött a tejem is.

Bőrkontaktus: ha az anya érintkezhet a kisbabával, az a kengurugondozáshoz hasonlóan szorosabbá fűzi az anya-gyermek kapcsolatot, és serkentőleg hat a tejtermelésre.

Három hét elteltével a kisfiam már önállóan tudott szopni, ezután már bent a kórházban szoptattam, egy bérelhető Carumot pedig hazavittem magammal, hogy otthon is fejhessek. Az otthon lefejt tejemet palackokban vittem be neki.
A kisfiam összesen 6 hetet töltött a kórházban, és végül teljesen egészségesen távoztunk.

A cikkben egy IBCLC szoptatási szaktanácsadó által írt esettanulmány adaptációját olvashattad.

Ha kíváncsi vagy a történet alapjául szolgáló esettanulmányra, töltsd le szakmabelieknek szóló kiadványunkat:

Esettanulmányok a Carum kórházi fokozatú mellszívó használatáról